Time-lapse Videók - Whiteboard animációk
A születő rajz elvarázsol.
Ezt tudja a Time Lapse: és még sok minden mást!

Ha ezek a problémák ismerösek:

  • A kollégák unják a Power-Pointot,
  • Sablonossá váltak a céges kommunikációk, 
  • Újra és újra kellene elmondani a vezetői üzenetet, 
  • A vezetés nem tud „mindehol” ott lenni,
  • Félő hogy elveszik az üzenet fontos részlete,
  • Jó lenne tudni mérni a nézettséget…

…akkor használjon a mozgóképet,

készítsen Time Lapse Animációt!

Hide box
Többet akarok tudni!
A filmes világból ismert time lapse kifejezés magyarra fordítva annyit tesz: idősűrítés.
…ahol a komplex üzenetet a mozgóképre, animációkra és a hangra bízzuk.

A time lapse:

  • Egyedülálló prezentációs lehetőség,
  • Modern, mégis „kézműves” médium,
  • A fontos üzenetek könnyen terjeszthetők,
  • Bármikor visszanézhető, a célcsoport újra és újra megnézheti az üzenetet,
  • Alkalmazza a rajz egyszerű és erőteljes eszközeit az üzenetek közvetítésében,
  • Nézettsége kiválóan mérhető.

 

Bevált megoldások:

  • Komplex ügyek egyszerű elmesélése,
  • Corporate Branding erősítésére,
  • Vállalati értékteremtő folyamatok, stratégia bemutatása,
  • Vállalati E-learning oktatási helyzet,
  • Komplex edukatív tartalmak átadása esetén.
Kérdések és válaszok:
Hide Box
1. Mi az Time Lapse Videó?
A Time Lapse (felgyorsított) videós film, egy elsősorban animációs eszközrendszer, melyben a rajzolás felvett folyamatát kombináljuk „hozzágyorsítjuk” az elhangzó szöveges üzenethez.
A képi idő, azaz a rajzolás lerövidül, viszont a befogadó a szöveggel kísért üzenetet képes befogadni, és így a mozgóképben sűrítve, komplex, összetett üzeneteket lehet átadni – percek alatt.

A Time lapse technológia lényege, hogy a filmben elhangzó szöveges üzenettel egy időben, azt megerősítő képi, jellemzően (kézzel) rajzolt vizuális üzenet egyszerre jelenik meg.

A Grafacity Visual Services szolgáltatási közül a “klasszikus” vizuális jegyzeteléstől nem áll távol a Time Lapse Animáció sem, hiszen közös bennük a vizuális nyelvre “tolmácsolás” gyakorlata, illetve a többnyire analóg megoldásaink, vagyis a kézi rajz. Ezek mellett mindkettő az „élményben utazik”, vagyis  a befogadót elvarázsolja a látható módon alakuló rajz.

2. Milyen bevált folyamatot követtek?
A Grafacity leggyakrabban a következő folyamat szerint készíti Time lapse videóit:

A filmkészítés folyamata:

  1. Kiindulás: az ügyfél által hozott üzenet, történet, kontextus és célok (szándék) értelmezése,
  2. Műhelymunkában elkészítjük a story és a rajzos forgatókönyv első verzióit és a megjelenő elemekről ötletelünk,
  3. Szükség szerint ki- vagy átdolgozzuk a narratívát,
  4. Kidolgozzuk a forgatókönyv 2.0 változatát, amiben mondatról mondatra megjelennek a hang-effektek, animációk, vizuális elemek és instrukciók az, illusztrátornak, a gyártóknak,
  5. Ügyféloldali módosítások és elfogadtatás,
  6. Szinkron-hangok castingja,
  7. Készül a hang verzió: stúdióban felvesszük a sztorit,
  8. Rajzasztalon a kamerák alatt megszületik a film nyersanyaga,
  9. Elkészül az első vágott anyag,
  10. Animációk, hang-effektek elkészítése, beillesztése,
  11. Utómunkálatok: fényelés, véglegesítés, utószinkron, módosítások,
  12. Mehet a főpróba, majd
  13. Vetítés a vállalatban – visszamérés.

A folyamat lehetne ennél egyszerűbb is, de inkább bonyolultabb…

Time laps videóhoz 2 féleképpen hozhatjuk létre a nyersanyagot:
Lehet az analóg rajzolás stúdiófelvétele (PL:  Rossmann MUVI), vagy digitális (un. Wacom) táblán bevitt rajzolás “Screen Capture” technológiával rögzített folyamata, ahol a rajzoló kéz nem látszik, ez által nincs stúdió / felvételi problematika és megvilágítási feladat, “csak” a vágást kell megoldani.
(PL: ASHOKA film)

A Wacom táblás technológia lényege, hogy a személyi számítógépre kötött digitális, nyomásérzékeny  tábla és egy különleges Stylus segítségével a számítógép rajzolóprogramjában lehet rajzolni, csakúgy mintha ceruzával, filccel, ecsettel papírra rajzolnánk festenénk. A számítógépen futó Screen Capture program pedig e rajzolási folyamatot rögzíti, felveszi. Jellemzője, hogy a felvételeken nem látszik a rajzoló keze.

MIndkét eljárással nagy méretű video file-ok keletkeznek, amiket egy vágó összeállít és a (stúdióban felvett, vágott) hangfelvételhez hozzávág, vagyis hozzágyorsít.

Az analóg, tehát stúdióban, szabadkézzel rajzolt és (a rajzoló kezét is mutató) felvételek során alapvetően 2 felületre rajzolhat a grafikus-illusztrátor:

Papírra, mely sokféle színre, árnyalatra, árnyékolásra (!) és más játékra ad lehetőséget.
(PL: E-közigazgatási film, Rossmann MUVI) vagy
White-Board táblára, mely könnyen törölhető és visszajavítható, de kezelése körülményesebb.
Innen származik a nemzetközileg elterjedt elnevezés: White-Board Animations. 

3. Milyen speciális megoldásokat láthatunk a filmjeitekben?
E filmekben számos vizuális technikai megoldést lehet alkalmazni, amikkel a film még élvezhetőbbé tehető, illetve a kulcs-üzeneteket még jobban ki lehet hangsúlyozni.
Milyen „extra lehetőségek” vannak a filmek színesítésére:

  • A  gyorsítás sebességének megváltoztatása a filmben: jellemezően időnként lelassítani és bemutatni az eredeti sebességet.
  • Stop Motion megoldás, amikor a rajzoló kéz nem látható, de jellemzően fotókból, állóképekből összeállított, film „szaggatott” vizuális élményét láthatjuk.
  • Játék a kezekkel: az illusztrátor nem csak rajzol, hanem „bábozni kezd” azaz dramatizál: Kezet fog, lapoz, összegyűri a papírt, ellegyinti a beszélőt, kiönti a kv-t, stb: egyszerűen a filmbe illő játékba kezd.
  • KIivágott figurák, és más tárgyak: a rajzasztalon az illusztrátor, vagy más keze mozgatásával a figurák megmozdulnak és életre kelnek.
  • Animációk: A kézzel megrajzolt elemeket az animációkat szerkesztő munkatárs digitálisan “szétvágja, és tetszőlegesen mozgatja, torzítja, alakítja. Rendkívül munkaigényes feladat.
    Animációkkal bármi megoldható – gondoljunk csak egy Csillagok háborúja epizódra, vagy egy Pixar  filmre. A különböző féle animációkkal, illetve az ezeket létrehozó szoftverekkel, szinte bármit meg lehet oldani.
  • Ha már Lucas-film: akkor meg kell említenünk a klasszikus GREEN-Boxot (Ami már Blue-Box), ahol a beszélő / előadó egy valóban homogénre festett háttér előtt beszél, ezt digitálisan „lelyukasztja róla a vágó, majd tetszőleges hátteret kaphat. (Ezt az Online Konferenciák virtuális hátterei digitálisan megoldják a maguk minőségében.)
  • Megoldható továbbá az is, hogy egy kisfilm teljeskörűen (kizárólag) animált elemekből épüljön fel, vagyis mozgóképet rögzítő kamera-felvétel nélkül. Itt az elemek mozgatását speciális filmes szoftverrel végzik. Ebben az esetben a forgatási költségek csökkennek, vagy éppen megszűnnek, de az animációs költségek jelentősen növekednek.

Szubjektív benyomásaink és ügyfél-visszajelzéseink szerint az analóg rajzolás felvételéhez képest a digitális munka kevesebb hozzáadott értéket teremt – így a film alacsonyabb kevesebb nézettségre számíthat.

A Grafacity-ben alapértékeinkkel összhangban megoldásainkat a funkciók alá rendeljük, így ügyfeleink üzleti kihívásait a lehetőségekhez mérten az adót kontextusban a legjobb megoldással valósítjuk meg.

„Lar’t Pour Lar’t megoldásokat nem kínálunk fel, csak mert jól néznek ki.

4. Mire van szükségetek az ajánlat elkészítéséhez?
A következők tisztázása feltétlen szükséges:

  • Mit akarunk elérni az üzenettel?  Mi a szándék?
  • Ki a célcsoport? (primér, szekunder)
  • Mi a fő üzenet? Miről is van szó, mi a film tartalma, témája?
  • Milyen csatornán közvetítitek majd az üzenetet?
  • Mi lenne a legjobb eredmény? Hogy mérjük?
  • Mi az ami már megvan ( Story, narratíva, forgatókönyv 1.0 ) ?
  • Mikorra szeretnétek a kész filmet?
  • …van-e még valami, ami fontos és szükséges tudnunk?
    Hasznos minden előzetesen átküldött anyag.
    Fenti kérdéseket egy cc. 10-12 perces telefonbeszélgetés során szükséges tisztázni, hogy az ajánlatot összerakhassuk. 
5. Hol fogtok dolgozni?
Amennyiben a pandémiás helyzet engedi – szívesen dolgozunk Nálatok a vázlatolás során.  A közvetlen F2F beszélgetés során, ha nagyban, előttetek tolmácsoljuk az elmondott történeteket vizuálisra, azaz rajzokra, akkor
– az jelentősen növeli a bizalmat,
– jobb a hangulat ( eleget ülünk a monitor előtt), és
– több, közvetlenebb, jobb minőségű tartalom születik.

A jegyzetek nálatok maradhatnak, és ez inspirálhatja a többieket a közös gondolkodásra és a nyitott kérdések tisztázására: Hogy nézzen ki egy karakter, mi történjen egy epizódban, stb.

A 2-3 perces filmek esetében ez általában 1, maximum 2 ülésben kidolgozható minden részlet: vázlat szinten.

Nálatok elsősorban helyre lesz szükségünk. Ha a helyszín lehetővé teszi, akkor érdemes kihasználni a felületeket: a falak, White-board-ok, nagy ablakok mindig segítségünkre lesznek, de hozhatjuk a  tábláinkat is a tervezéshez. Ezeket bárhol percek alatt felállítjuk, így lesz szabad felületünk a vizualizáláshoz. Szükségünk lesz még 1-2 székre, egy szemetesre, és jó ha van egy dohányzóasztal, amire a tálcáinkat tehetjük rajzeszközeinkkel.

Amennyiben ez teljesen kivitelezhetetlen (a szabályozás, vagy a földrajzi távolság miatt), akkor sincs gond: online, dokumentum-kamera alatt végezzük a konzultációt, „teljes diszkréció mellett”.

6. Mi már mindent kitaláltunk, csak egy ember kellene, aki rajzol. Megoldható?
Természetesen.
Ha van Stúdiótok és a felvételben, vágásban, animálásban járatos szakemberetek, akkor megoldjuk amire szükségetek van: csak a Vizuális tolmácsolást és a rajzolást.
Jellemző egyébként, hogy a „fordítás” vagyis a rajzos elemek kitalálása visszahat a narratívára, szóval legyetek készen a szöveg átdolgozására.
Így készült az E-közigazgatási filmünk is és az ASHOKA társadalmi innovátorok filmje.

7. Mi az értékrendünket szeretnénk bemutatni: 1-1 szót. De semmi sincs kitalálva. Tudtok segíteni?
Nem gond.
Kitaláljuk az egész történetet elejétől végéig.
Segítünk.
A Grafacity Visual Services szakmai hálózatában már kialakítottuk azt a közreműködői pool-t, akik Dramaturg-ként, Szövegíróként, Filmes rendezőként, Illusztrátorként, Animátor-ként, Fényelőként a szerint vonható be, hogy Ügyfeleinknek mire van szüksége.

Több belső Kommunikációs csapat munkáját könnyítettük meg ezzel, hogy az új vállalati értékrend egy-egy kifejezése köré felépítettük a teljes történetet. Kidolgozzuk a karaktert, legyártjuk a szöveget, a Ti oldalatokon csak a döntési pontokon szükséges „beszállnotok”. Volt, hogy még a jellemző céges beléptető-rendszer elemeire is volt energiánk.

Lehet ez tehát E2E megoldás is,

vagy csak egy részfeladat: Rajzoljuk meg a karaktereket (a Customer Journey-hez)!

8. Mikorra készülhet el a filmünk?

A Grafacity Visual Services Time Lapse Videóinak készítése meglepően munkaigényes folyamatok. Szokatlan lehet azoknak, akik filmet még nem készítettek. Minden attól függ, mire van szükség?

  • Ha reklám minőségű filmet akarunk, relatíve bonyolult animációkkal, akkor az a bonyolult munkálatok és a külsős partnerek bevonása miatt gyakran 1,5 – 2,5 hónapos projektekké duzzad.
  • Amennyiben elegendő egy „jó” minőségű, „intranet”-en felhasználható film, akkor az aktuális terhelésünk figyelembe vételével, az 1-2 perces anyag akár egy hét alatt is elkészülhet! (Lásd: ICG-s esettanulmányunkat)


OK-OK, de mégis mi tart hozzávetőlegesen 2 hónapig?
(az első kapcsolatfelvételtől az átadásig számítva).
Ennek oka maga a “késztermék”, hiszen egy komplex gondolatkör sűrítményét hozzuk létre, ráadásul általában ügyféloldalon olyanokkal dolgozva, akik filmeket nem készítettek még.

Egyrészt maga a tartalom is számos, „házon belül”, több körben tisztázandó szokatlan kérdést generál:
– Mi is legyen a filmben?
– Miről is szóljon?
– Mi is a célja  a filmünknek?
– Mi NEM a célja?
– Mit (NEM) lehet megjeleníteni?
– …ezt és ezt, akkor hogy rajzoljuk le?
– Bent lehet-e ez, vagy az a poén?… vagy ez már sok?

Ezek mellett a tucatnyinál is több gyártási lépés és fázis (lásd első kérdés – mi a folyamat): alkalmanként néha több döntési körrel és módosítással.
Előfordul, hogy elhúzódik az alaptörténet felépítése, mert kevés a tartalom, amire támaszkodhatunk: Ilyenkor jöhet egy Közösségi rajzos alkalom: bent nálatok, vagy az Online térben: összegyűjtve, mi az, amire a kollégák vevők, harapnak, mire emlékeznek, mely sztorik azok, amik erősítik az új irányt.

A filmes digitális megoldások pedig „szöszölős”  technológiák, több hosszú munkanap megy el egy komolyabb animáció elkészítésével.

Kitartás!
Lesz filmetek, csak szánjuk rá az időt!

9. Milyen formátumban kapjuk meg a filmet?
A „leOKÉzott” verziót a számotokra legalkalmasabb digitális verzióban kapjátok meg, általában MP4-ben, de lehet ez bármilyen más Intranetre, Social Média felületre optimalizált felbontású és file-méretű csomag is.
Ezeket legkésőbb a gyártás végén tisztázzuk.
A nyersanyagokat a filmstúdióban archiváljuk, így bizonyos ideig hozzáférhetőek még.
Lehetőség van a nyersanyagok elmentésére a ti Archívumotokban: ehhez egy külső winchester-t kérünk hogy az anyagokat fizikailag átmásolhassuk.
10. Tudtok “távban” is dolgozni? Elkészülhet a film fizikai találkozás nélkül?
Természetesen.

Több filmünk készült gyakorlatilag fizikai találkozás nélkül: video-konferencia szolgáltatással és hangfelvételről és online Vizuális konzultációs technológiával támogatva.

11. Szeretnék megnézni pár végeredményt. Vannak publikus anyagaitok?

Természetesen.
Vállalati ügyfeleink számára készített anyagaink legtöbbje nem publikus, de az alábbi filmek nézhető 
 Referencia-munkák:

ASHOKA Társadalmi Vállalkozók film (2011)

Az Aon Hewitt Magyarország 2015-ös Munkáltatói Videó Kampányában a ROSSMANN Magyarország számára készített filmünk:

ICG – Integrated Consulting Group „Problémától a megoldásig” belső képzést promotáló film (2O21)

https://www.youtube.com/watch?v=21bGIExS-jY

 

 

12. Ok, elkészül a filmünk. És akkor ez garantálja a sikert?
Sajnos nem.
A Siker azon múlik, hogy a kommunikált tartom, a szavak, mondatok betalálnak-e?
Eltaláltuk-e a megfelelő „nyomógombokat”.
A Grafacity Visual Services csapata elsősorban hozott anyagból dolgozik (ügyfél hozza a narratívát), vagy segítünk a meglévő elemeket izgalmas történetté formálni.

Ha filmünkkel biztos eredményeket szeretnénk elérni, akkor Marketing-kutatást javaslunk (piackutatást, kulcsszó-elemzés, fókusz-csoport), hogy  pontosan a célcsoportra fókuszált narratívát fogalmazzunk meg, az ő nyelvükön legyen megfogalmazva az üzenet, az ő „pain-pontjára” adjunk megoldást.

Ha ezek az adatok nem állnak rendelkezésünkre, akkor könnyen mellélőhetünk.
Hasraütéssel készített tartalomra (narratíva) nem érdemes egy Filmet bíznunk.
Szívesen ajánlunk ehhez is kutatót, aki fókusz-csoportos módszerrel a kulcsszó-gyűjtés mellett „Brand-image” adatokat is szolgáltat.